Egyes vélemények szerint a szervezett bűnözés első nyomai több mint 3000 évvel ezelőttre vezetnek vissza, régebbre, mint az első törvények, melyeket a Sumér birodalomban hoztak. Mások szerint csak a 17. századi kalózok óta beszélhetünk szervezett bűnözésről.

Tény, hogy időszámításunk előtt 75-ben Julius Cézárt szicíliai kalózok elrabolták és csak váltságdíj fejében engedték szabadon. Ez pedig már szervezett bűnözés.

Nekivágva időutazásunknak álljon itt pár mondat a maffia szó eredetéről és a maffia kialakulásáról.

Az egyik teória szerint a maffiózó szó eredetileg azt jelentette: bátor, magabiztos, szép. A maffiózó tehát rendelkezett a „maffia” nevű tulajdonsággal. A szó jelentése egy szicíliai tájszólásban írt színházi darab sikere nyomán változott meg. A darab szerzője egy vándorszínész, aki a történetet egy palermói kocsmárostól hallottak alapján írta. Az 1863-ban bemutatott darab címe: A Vicaria börtön maffiózói. A maffiózók a foglyok bandája, akiknek igencsak jellegzetes szokásaik vannak. Létezik körükben a beavatási szertartás, kulcsszó a tisztelet, és maffia-körökben használatos nyelvezetet beszélik. A történet egy palermói börtönben játszódik, a bűnözők megtéréséről szól. A darabban még nem szerepel a maffia szó, a maffiózót is csak egyszer használják. Ám ez elég volt ahhoz, hogy a maffiózó szó jelentése megváltozzék, és már nemcsak bátor, szép értelemben, hanem bűnözőkre is használják.

Szicíliát történelme során uralták az antik görögök, a Római Birodalom, a szaracénok (arabok), a pápa által megbízott keresztesek, a Német-Római Császárság, franciák, a spanyolok, majd a nápolyi Bourbonok, azaz mindig idegenek. Majd 1860-ban Giuseppe Garibaldi partraszállása után Szicíliát is az egységesülő Olaszországhoz csatolták. Ennyi idegen uralkodó után nem csoda, ha Szicíliában múltja van a hatóságokkal szembeni bizalmatlanságnak.

A függetlenség és a becsület olyan hagyományos szicíliai érték, melyből jól levezethető a politikai, gazdasági ellenállás titkos társasága, a maffiózók összefogása.

A maffia kialakulásáról szóló egyik álláspont szerint a Palermo környéki legkeményebb és legokosabb banditák, csempészek, marhatolvajok, intézők, parasztok, ügyvédek álltak össze, hogy az erőszakiparra szakosodjanak és a citromüzletben tökéletesített módszerrel vagyonra és hatalomra tegyenek szert. Akkor vált igazi maffiává ez a csoportosulás, amikor az új olasz állam megpróbálta elnyomni őket. Az 1870-esévek közepére már védelmi pénzt szedtek, befolyásos politikusokkal álltak kapcsolatban, megvoltak a szertartások, és megvolt az ellenfél: az állam. Eleinte lehet, hogy önálló bandák voltak, de lehet, hogy már akkor egy testvériséghez tartozónak tekintették magukat.
/Lásd. Beavatási jelenet (1. jelenet fényképe)/

A jelentben életre eltett szertartás az 1870-es évek Szicíliájában történik. A beavatás 100 évvel később az Egyesült Államokban még mindig ugyanígy zajlott -egy főnök és néhány alfőnök  jelenlétében.

Aki „tiszteletre méltó férfi” lesz, az új személyiséget kap, belép egy másik erkölcsi világba.

A szertartáson a tagjelölt ujját megszúrják, vagy maga vágja meg a tenyerét és a vérét egy szent képére csepegteti. Azután ezt a képet meggyújtják, és a beavatandó a markában tartja. Így esküszik holtig tartó hűséget és némaságot. Ezeket a szavakat mondják Neki: „Ha elárulod a Cosa Nostrát, a húsod úgy fog égni, mint ez a szent”. Majd a pernyét szétszórják, ezzel jelképezve minden áruló megsemmisítését.

Ezt a szertartást eredetileg a szabadkőművesektől kölcsönözhették. Az árulók megbüntetésének ilyen rituálékkal alátámasztott ígérete az árulás kockázatának csökkentését szolgálta.

/Lásd Keresztelő jelenet (2. jelenet fényképe)/

 

Következő jelenetünk már az Egyesült Államokban játszódik, a nagy bevándorlási hullám idején.

 

Hogyan került át a maffia Szicíliából a tengeren túlra, Amerikába?

Olaszország a XIX. szd végére az egyik legnépesebb ország volt, magas adókkal és alacsony bérekkel. Főleg a vidéki kevéssé iskolázott férfiak vágtak neki az ígéret földjének. Szicília lakóinak negyede kivándorolt.

Ahhoz, hogy munkát kapjanak – általában az építőiparban - be kellett állniuk valamelyik nagyfőnökhöz. Ezek a főnökök gyakran még a hajójegyet is kifizették, amit persze később kamattal együtt levontak a munkás béréből.

 

Az óhazából származó hagyományok egyik legerősebbike a keresztszülői kapcsolathoz kötődik. Egy keresztelő messze nem pusztán a gyermek megkeresztelését jelenti, hanem azt is, hogy új keresztapa kerül be a családba. A keresztelés az apát és a keresztapát „komává” avatja, akik holtig kötelesek teljesíteni egymás kérését. A kérés bármi lehet.

 

A keresztszülői kapcsolat fontos eleme, hogy szükség esetén elősegíti a békét és az együttműködést. Praktikusan két ellenségeskedő férfi úgy is békét köthet, ha keresztkomákká válnak, és ezzel elkerülik az összecsapást, ami mindkét családnak csak árthatott volna. Ezért is van az, hogy a legnagyobb sértések egyike a keresztelőn ölni.

 

Maga Joe Bonanno nevéhez (a Keresztapa című film Don Corleonéja) is egy békét teremtő keresztség fűződik. Apja még „odahaza” Szicíliában fia születésekor az ellenséges családfőt kérte fel keresztapának. /Lásd.Gyilkosság a borbélynál(3. jelenet fényképe)/

 

1957-ben történt, hogy Albert Anastasiat, a maffia történetének legkegyetlenebb gyilkosát két jól fésült elegáns gyilkos átküldte egy belvárosi szálloda borbélyszékéből az égi pihenőhelyre.

 

Anastasia volt a „fő ítéletvégrehajtó nagyúr” a maffia Gyilkosság Vállalatában (a sajtó nevezte így). Egy vegyes csapatot irányított, akik lelőtték, leszúrták, megfojtották, jégvágóval vagy zsineggel megölték tucatjait az alvilág megsértőinek.

A Gyilkosság Vállalat neve 63 gyilkosságához köthető, és Anastasia, egy gyorskezű végrehajtó vélhetően ebből személyesen végzett el 30-at. Félelemben tartotta New Yorkot.

 

Több teória van, arról, hogy miért ölték meg. Egészen onnan, hogy FBI informátorrá vált, azon keresztül, hogy nagyobb részt követelt a maffia kubai szerencsejáték birodalmából, addig, hogy a rivális Vito Genovese, vagy Carlo Gambino vagy mindkettő célpontjává vált.
/Lásd. Illegális kaszinó, prohibíció kora: 1920-as évek.(4. jelenet fényképe)/

Van egy Nápolyból érkezett család, akinek a nevét mindenki ismeri. Fiuk Alphonse Capone, közismert nevén Al Capone.

Miután kimaradt az iskolából már tizenévesen több helyen is dolgozott, majd csatlakozott a new-york-i Five Points bandához. A sebhelyes – ez volt a gúnyneve. Ezt akkor szerezte, amikor a Harvard Inn nevű bordélyházában dolgozott csaposként és kidobóként. Az egyik lányra megjegyzést tett, amit meghallott a lány bátyja. A srác kést rántott és háromszor megvágta Al Capone arcának bal felét.

 

1920-ban lépett hatályba az általános szesztilalom, más néven prohibíció az Egyesült Államokban.

A prohibíció a bűnözés új ágát hívta életre: a szeszcsempészetet. Ennek leglátványosabb példája maga Al Capone karrierje volt, akinek jövedelmét évi 60 millió dollárra becsülték. Ekkor már Chicagoban élt. A csempészet megjelenése bandaháborúk és gyilkosságok sorozatához vezetett.

 

Bár Al Capone sok gyilkosságot megrendelt, de arra mindig nagyon vigyázott, hogy azok időpontjában bomba biztos alibije legye. Őt magát is többször megpróbálták a riválisok meggyilkoltatni, de kiváló besúgó hálózatának köszönhetően ezeket mindig megúszta.

 

A 20-as évek végén a Pénzügyminisztérium ügynöke az adóhivatal egyik főnökének javaslatára egy 1927-es Legfelsőbb Bírósági határozatot szedett elő. Eszerint egy szeszcsempésznek be kellett vallania az illegális szeszcsempészetből származó jövedelmét, és adót is kellett fizetnie utána. Beépített ügynökökkel sikerült a könyvelés egyes dokumentumait megszerezni, mely a vallomásokkal együtt elég volt a bírósági ítélethez. Hiába vigyázott Al Capone arra, hogy ne legyen adó-visszaigénylése, hogy ne legyen a nevén ingatlan, hogy ne írjon alá számlát, az ügynökök végül mégis börtönbe juttatták az illegális szerencsejátékokból származó bevételei utáni adó meg nem fizetése miatt. Az eljárás őt is megviselte. Az egyik besúgó azt mondta róla: „Al úgy zabálta az aszpirint, mint a mogyorót, hogy legalább aludni tudjon.”

 

Az ítélet 7.692 dollár bírósági költség, 50.000 dollár bírság és 215.000 dollár és kamatai adóhátralék megfizetése volt valamint összesen 11,5 év börtön volt. Először Atlantába szállították a szövetségi börtönök legszigorúbbikába, ahol minden szigorúság ellenére különleges jogai voltak, mint pl. bútorozott cella tükörrel, írógéppel, szőnyeggel, Encyclopedia Britannica-val.

Később átszállították az Alcatrazba, ahol semmiféle kedvezmény nem volt szokásban. Ideális rab volt, mert a lázadásokban nem vett részt.

 

Szabadulásakor 39 éves korában már beteg volt, szifilisze miatt részlegesen megbénult, és elméje is kezdett elborulni. Élete utolsó nyolc évét a család floridai birtokán töltötte, majd egy agyvérzés és tüdőgyulladás után 1947. január 25-én halt meg.

/Lásd. Kábítószer-csempészet – halfeldolgozó jelenet Szicíliában(5. jelenet fényképe)/

 

Az 1950-es években szicíliai halászhajók a tengeren vették át a török csempészektől a morfium alapanyagát, amiből további finomítással heroint készítettek és az USA-ba csempészték. A halfeldolgozó üzemek egy része fogadóállomásként működött. Ezt idézzük fel a következő jelenetünkben.

 

Előzmények: Az 1800-as években még általánosak voltak Amerikában az ópium barlangok, széles körben alkalmazták az ópium származék gyógyszereket, nyugtatókat.

 

Miután rájöttek, hogy mekkora veszély a drogfüggőség kialakulása 1875-től az egyes államok folyamatosan korlátozták a drogok kereskedelmét. A nagyon szigorú jogszabályok és azok betartásának kikényszerítése a heroint mintegy 50 év alatt a II. világháború végére szinte eltüntette Amerikából.

 

1947-ben a maffia kormányzótestülete a Bizottság is a drogkereskedelemtől való távol maradás mellett foglalt állást. Aztán ez háttérbe szorult. Ugyanis a beszerzési és az értékesítési ár között túl csábító haszon keletkezett, így lassan felvirágzott a kereskedelem.

 

Bár a Keresztapa című film azt sugallja, hogy a klasszikus értékrendű családfők (mint Vito Corleone) ellenezték a drogkereskedelmet és attól távol is maradtak, a valóságban úgy tartják, hogy éppen ennek az ellenkezője volt igaz, és 1957-ben maga Joe Bonanno ment Szicíliába, hogy segítsen a családoknak megoldani a török drogüzlettel kapcsolatos feszültséget. A cél az volt, hogy átszervezzék a nemzetközi heroin-kereskedelmet.

Talán nem túlzás a globalizáció első csírájának nevezni azt az együttműködést, melyben Szicília előállította, az USA meg terjesztette a heroint.

 

A drogcsempészek számára jól jött, hogy az 50-es években „dühöngött” a hidegháború, és az amerikai hírszerzés, az FBI fő ellenségének a kommunistákat tekintette. Jellemző, hogy miközben a kommunistákkal 400 ügynök foglalkozott, addig a szervezett bűnözésre mindössze 5 ügynök jutott. A hatóságok egyszerűen tagadták a bűnszövetkezetek létezését.

 

A 60-as évek legvégén Nixon elnök meghirdette a kábítószer elleni háborút. Bezáratták a korzikaiak marseille-i finomítóit, és ezzel a Közel – és Távol Kelet mákföldjeiről még több morfin áramlott Szicíliába, majd onnan a finomított heroin Amerikába. Az így keletkezett óriási gazdagság vonzotta a kapzsiságot. Háborúskodások törtek ki a piacért. Az eredmény: Szicíliában 10 év alatt 10 ezer gyilkosság. Az áldozatok között voltak politikusok, egyházi személyek és közönséges maffiózók is.

 

Az Egyesült Államokban a 70-es évek közepére már félmillió drogfogyasztó volt.

 

Induljunk el visszafelé az eddig bejárt útvonalon! Átlépve a kiállítás második részébe visszatérünk a jelenbe.

Az az ajtó, amit most kinyitunk, hasonló borzalmakat rejt, mint az eddig megnézett részek, azzal a különbséggel, hogy ez a mi mai világunk, méghozzá az a része, amit úgy nem szeretünk meglátni./Lásd. Utcajelenet (6. jelenet fényképe)/

Ez a jelenet megtörténhetett tegnap is, vagy húsz évvel ezelőtt is. Csak a legszegényebb drogosok, hajléktalanok, a reménytelenül lecsúszott emberek választják az önpusztítás ezen rendkívül gyors és hatékony módszerét. Ugyanis a drogok közül a párolgó ragasztók, oldószerek belélegzése pusztítja leginkább az agysejteket. /Lásd. Diszkó jelenet (7. jelenet fényképe)

Az itt látható diszkó jelenet tipikusan napjainkban játszódik. A diszkókba járó korosztály azonnal felismeri, hogy a fiúk éppen Ginát cseppentenek a lányok poharába. A Gina nevű szer a gyomorban kábítószerré alakul. Hatása 20 perc alatt jelentkezik, és 4-6 órán keresztüli eszméletvesztést okoz. Ezidő alatt a lányokat többen is megerőszakolhatják úgy, hogy a lány közben még kiabálni sem képes, legfeljebb sírni tud. Másnap semmire sem emlékszik, csak a külsérelmi jelekből jön rá, hogy mi történt vele.

Sajnos nem minden esetben a lányok tudta nélkül kerül a Gina az italba. Olykor maguk is benne vannak a „buliban”. A házi készítésű szer túladagolásakor nemcsak vérnyomás emelkedés, de a légzés leállása is bekövetkezhet./Lásd. Elfogás jelenet (8. jelenet fényképe)/

 

A Ginára azt is szokták mondani, hogy folyékony Extasy. Tény, hogy mindkettő sufni-termék. A „droglaborok”, ahol ezek a diszkó drogok készülnek, csalóka elnevezésűek. Szó sincsen labor körülményekről, helyette piszkos pincékben elrejtve kotyvasztják, forralják ezeket az anyagokat, majd tablettázó-gépen préselik. Pontosan a készítési körülmények miatt, soha nem egységes a tabletta hatóanyag tartalma. Az egyik ilyen, a másik olyan erősségű.

Magyarországon a forgalmazók európai viszonylatban a legszigorúbb büntetésre számíthatnak. /Lásd. Szobabelső (9. jelenet fényképe)/

 

A legszomorúbb jelenethez érkeztünk.

Játszódhat bármelyikünk családjában, vagy ismeretségi körében. Rendezettnek látszó körülmények, megbeszéletlen problémákkal küzdő fiatal, aki otthon titokban csöndesen drogozgat. Aztán egy nap túllövi magát, és ki tudja visszajön-e még.

Miközben a mentőorvos újraéleszti a fiút, a családtagok azonnal összerakják a képet. Mennyi mindent besöpörtek a szőnyeg alá, mennyi mindent nem vettek komolyan! Pedig jelei vannak, ha egy fiatal drogozni kezd. Eltűnnek otthonról dolgok, mert eladja, hogy pénzt szerezzen.Beszűkül az illető élettere, semmi nem érdekli, csak az, hogy megszerezze az anyagot.

 

A külseje betegessé válik, a fogai elromlanak.

Ha valaki diszkó-drogokat fogyaszt, akkor a sok pörgés után otthon állandóan alszik.

Ha füves cigit szív, annak semmihez nem hasonlítható büdös szaga van. A család, ismerősök felelőssége, hogy képesek legyenek meglátni a jeleket. És nemcsak a baj jeleit, hanem annak készülődését, amikor a gyerek a maga módján segítséget kér, és ha nem kap otthon, majd keres máshol.

 

Jelenleg folyamatosan szervezünk az iskoláskorúak számára drogprevenciós programokat, és szerencsére nagyon sok diákot sikerül elérnünk.

 

Kérjük, Ön is látogasson el a honlapunkra a www.maffiamuzeum.hu-ra.

 

Reméljük, a helyenként komor téma ellenére is úgy érzik, érdemes volt ellátogatni hozzánk. Ha igen, kérem, vigyék el jó hírünket az ismerőseiknek.

 

Viszontlátásra: Maffia Múzeum

                                                                                            

                                                                                   Keresztelő jelenet
     Beavatási jelenet (1. jelenet fényképe)        (2. jelenet fényképe)                 Gyilkosság a borbélynál                                                                                                                                               (3. jelenet fényképe)

     

                                                               

                                                                     Kábítószer-csempészet –

                                                                     halfeldolgozó jelenet
 Illegális kaszinó, prohibíció kora:   Szicíliában(5. jelenet fényképe)  Utcajelenet (6. jelenet fényképe)
1920-as évek.(4. jelenet fényképe)

     

 

Diszkó jelenet (7. jelenet fényképe)      Elfogás jelenet                  Szobabelső (9. jelenet fényképe)

                                                                      (8. jelenet fényképe)