NEMZETKÖZI  ÜGYÉSZI       IAP.png       EGYESÜLET

 

 

NYILATKOZAT


 

az ügyészek és családtagjaik biztonságának és védelmének minimális feltételeiről[1]

 

Bevezetés:

 

Az Egyesület célja:

 

a.)    a hatékony, tisztességes, pártatlan és eredményes bűnüldözés elősegítése;

b.)    az emberi jogok tiszteletben tartása és védelmük előmozdítsa, amint azt az Egyesült
  Nemzetek által 1948. december 10-én  kihirdetett Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
  tartalmazza;

c.)    magas követelmények és alapelvek érvényesülésének elősegítése a büntető
  igazságszolgáltatás működése során,   beleértve a hivatali visszaélések ügyében
  történő  büntető eljárások indítását a jogállamiság érvényesítése érdekében;

d.)    a bűncselekmények hatékony és független üldözése és elbírálása érdekében
  nemzetközileg általánosan elismert alapelvek  érvényesülésének támogatása
  és előmozdítása;

e.)    nemzetközi szintű segítség nyújtása az ügyészek számára a szervezett bűnözés és
  a bűncselekmények más típusainak   üldözésében. Ennek érdekében

 

  •   a nemzetközi együttműködést előmozdítása a bizonyítékok
      beszerzésében és összegyűjtésében, a   súlyos
      bűncselekményekből származó jövedelem nyomon
      követésében,   lefoglalásában és elkobzásában és a
      szökésben lévő bűnözők elleni  eljárásban,
  •   a nemzetközi együttműködés gyorsaságának és
      hatékonyságának  növelése ezen bűnügyekben.

 

f.)     intézkedések kezdeményezése a közigazgatásban létező korrupció visszaszorítására;

g.)    az ügyészek szakmai érdekvédelme és a büntető igazságszolgáltatásban játszott
  kiemelkedő szerepe érvényesülésének előmozdítása;

h.)    az ügyész és az ügyészi szervezet közötti jó kapcsolat kialakításának elősegítése, a
  szakmai és gyakorlati tapasztalatok, az   információ áramlás és információ
  csere előmozdítása, az információ technológia használatának bátorítása;

i.)     az összehasonlító büntető anyagi- és büntető eljárásjogi elemzések kezdeményezése, a
  reformok iránt elkötelezett ügyészek támogatása;

j.)     együttműködés a nemzetközi és igazságügyi szervekkel a felsorolt célok elősegítése
  érdekében.

 

 

 

Az elnök előszava[2]

 

’Az Ügyészek és Családtagjaik Biztonságának és Védelmének Minimális Feltételeiről’ szóló Nyilatkozatot a Nemzetközi Ügyészi Egyesület (IAP) tagjainak sorából választott munkabizottság dolgozta ki az IAP Végrehajtó Bizottságának felkérése alapján. Ezek a megállapítások Az Ügyészek Alapvető Kötelezettségeiről, Felelősségéről és Jogairól szóló, az IAP által 1999. áprilisában elfogadott Etikai Kódex 6. §-án alapulnak, amely a következő rendelkezéseket tartalmazza:

 

„Annak érdekében, hogy az ügyészek feladataikat függetlenül, a jelent alapelvek szellemében teljesíthessék, a kormányzati szervek
önkényes aktusaival szemben védelmet kell biztosítani. Az ügyészeket általában megilleti a jog, hogy

 

a./ hivatali feladataikat zaklatás, zavaró befolyás, vagy megalapozatlan polgári-, büntető
     és egyéb felelősségre vonás terhétől mentesen lássák el;

 

b./ törvényes eljárásuk miatt bekövetkezett veszélyeztetettség esetén a családjukkal
     együtt igényt tartsanak a személyi biztonságot jelentő hatósági védelemre;”

 

A fent idézett Etikai Alapelvek az ENSZ Bűnmegelőzési és Bűntető Igazságszolgáltatási Bizottságának 2008. áprilisban tartott 17. ülésszakán beépítésre kerültek „A jogállamiság fejlesztése az ügyészi szervezetek függetlenségének és feladatainak növelésével” című ENSZ határozatba. E határozatban valamennyi ENSZ tagállam felkérést kapott arra, hogy az ügyészi hivatásra vonatkozó jogi szabályozásának felülvizsgálata során vegye figyelembe ezeket.

 

Az Ügyészek Védelméről és Biztonságáról szóló alapelvek olyan általános érvényű követelményeket fogalmaznak meg, amelyeket elengedhetetlenek, a fontos közfeladatot ellátó és jelentős felelősséget viselő ügyészek védelme érdekében ahhoz, hogy környezetük, munkahelyük biztonságos és akadályoktól mentes lehessen számukra.

 

Ajánlom ezeket Önöknek és felhívom a világ különböző részén dolgozó ügyészi szervezeteket, hogy saját működési alapelveinek kidolgozása során vegye ezt a Nyilatkozatot figyelembe.

 

Hálás köszönetemet fejezem ki az IAP nevében a munkacsoport tagjainak[3]  akiknek tiszteletet  érdemlő tevékenysége nyomán jött létre ez az alapelvgyűjtemény és biztos vagyok abban, hogy nemzetközi elismerést szerez majd az ügyészek számára valamennyi kontinensen.

 

Aláírás:

 

                                                  Francois Falletti

                                                    az IAP elnöke


NYILATKOZAT

 

az Ügyészek és Családtagjaik Biztonságának és Védelmének Minimális Alapelveiről.

 

TUDATÁBAN annak, hogy az ügyészek alapvető szerepet játszanak a büntető igazságszolgáltatási rendszer megfelelő működésében és a törvényesség fenntartásában,

FELISMERVE, hogy az ügyészek veszélybe kerülhetnek olyan személyektől, akik fenyegetik az életüket, személyüket, tulajdonukat és biztonságukat azzal a szándékkal, hogy törvénysértő módon befolyásolják őket,

FELISMERVE, hogy az ügyészek és családtagjaik biztonságának megteremtésére vonatkozó felelősség megoszlik az ügyész személye, az ügyészi szervezet és az arra illetékes állami hivatalok között,

TEKINTETTEL arra, hogy az államok feladata, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek ügyészeik és családtagjaik védelme érdekében a személyes biztonságuk ellen irányuló fenyegetésektől való megvédésük érdekében,

 

Ezért elfogadásra kerül az alábbi Nyilatkozat Az Ügyészek és Családtagjaik Biztonságának és Védelmének Minimális Alapelveiről és bátorítja az ügyészeket és az ügyészi szervezeteket, hogy működjenek közre alkalmazása érdekében.

 

1. Az államoknak valamennyi szükséges intézkedést meg kell tenniük annak biztosítása   

    érdekében, hogy az ügyészeket és családtagjaikat – az erre alkalmas állami szerv - fizikai  

    védelemben részesítse abban az esetben, ha személyes biztonságuk ügyészi hivatásuk
    gyakorlása miatt veszélybe kerül.

 

2. Az államok kötelesek biztosítani elsősorban az ügyészek munkahelyének teljes biztonságát,
    amely magában foglalja a     bírósági     épületeket, az ügyészség épületeit és más
    helyszíneket, ahol az ügyész hivatalos tevékenységet fejt ki.
    Amennyiben szükséges,   védelmet kell nyújtaniuk az ügyészek és családtagjaik
    számára  otthonukban és utazásuk,   közlekedésük során is.

 

3. Ha fokozott biztonsági intézkedések megtétele válik szükségessé, az államoknak valamennyi
    lépést meg kell tenniük e további    védelem biztosítása érdekében, beleértve a rendőrségi
    védelmet, vagy a testőrt is. Ahol az szükséges, az ügyész munkahelyét és otthonát megfelelő
    biztonsági eszközökkel és rendszerekkel kell felszerelniük és ellátniuk az ügyészt és
    családtagjait megfelelő személyes védelmi eszközökkel.

 

4. Egy arra alkalmas, felelős állami hatóság mérje fel az ügyészeket általában és az egyes
    ügyészeket  konkrétan – családtagjaikra is iterjedően - fenyegető biztonsági kockázatokat,
    és az így tett  megállapításokat időközönként, illetőleg a körülmények   megváltozásakor
    vizsgálja felül.

 

5. Egy megfelelő állami hatóságot felelőssé kell tenni azért, hogy biztosítson az ügyészek és
    családtagjaik számára kellő információt,     képzést és tanácsadást a személyes védelem
    témájában.

 

6. Ha a rendőrség, az ügyészség vagy valamely más állami szerv tudomást szerez az ügyészt
    vagy családját érintő konkrét fenyegetésről vagy biztonsági kockázatról, akkor e
    szervnek kötelessége tanáccsal ellátni az ügyészt és családját a fenyegetésről vagy
    kockázatról. Ilyen esetben az illetékes állami hatóság elemezze a fenyegetést vagy kockázatot
    és gondoskodjon a lehetségesmértékű teljes biztonság garantálásáról az ügyész és családja
    számára, beleértve a tanács adását is arra vonatkozóan, hogy milyen épéseket tegyenek
    az érintettek saját biztonságuk megőrzése érdekében.

 

7. Ha az ügyésznek jut tudomására a személyét vagy családtagjai személyét érinti valamilyen
    konkrét fenyegetés vagy kockázat,  köteles erről informálni a megfelelő állami szervet.

 

8. Ha az ügyészek vagy családtagjaik erőszaknak, vagy az erőszakkal való fenyegetésének
    vannak kitéve, illetőleg ha zaklatják, követik, megfélemlítik, vagy bármilyen módon
    kényszerítik őket, továbbá ha nem kívánt felügyeletnek vannak kitéve, az államoknak
   biztosítaniuk kell:

-         az ilyen jellegű események teljes kivizsgálását,

-         értesíteniük kell az ügyészt a vizsgálat eredményéről,

-         a megfelelő intézkedések megtételét az ilyen jellegű incidensek ismétlődésének
    megelőzése érdekében és ahol a szükséges vádat emelni, valamint

-         a megfelelő tanácsadást, illetőleg pszichológiai segítséget az ügyész és
    családja számára.

9. A 8. pontban hivatkozott esetekben az ügyészi szervezetnek meg kell fontolnia egyéb segítő
    intézkedések felvonultatását is, pld. az érintett ügyész mellé egy másik ügyész beállítását.

 

10. Az államoknak mérlegelniük kell kártérítés fizetésének lehetőségét az ügyész családtagjai
      számára abban az esetben, ha az ügyész  elhalálozott, illetőleg ha az ügyész azért sérült
      meg az ellene irányuló támadásban, mert feladatait a szakmai elvárásoknak megfelelően 
      hajtotta végre.
      Kártérítés fizetését kell megfontolni abban az esetben is, ha a fenyegetés vagy kockázat
      elhárítása súlyos törést okozott az  ügyész vagy családtagja életében.

 

11. Az államok és az állam szervei tegyenek megfelelő gyakorlati lépéseket annak
      megakadályozása érdekében, hogy az ügyészre vagy az ügyész családjára
      vonatkozó személyes információk harmadik személy előtt ismertté váljanak olyan
      esetekben, amikor ez nem lenne kívánatos.

 

12. Az államok tegyenek célirányos lépéseket annak érdekében, hogy értékelhessenek
      valamennyi biztonsági kockázatot és megtegyék a megfelelő biztonsági intézkedéseket
      amikor az ügyész meghatározott feladatából adódóan különösen sérülékennyé válhat,
      pl. amikor terrorizmus-, szervezett bűnözés-, háborús bűncselekmények, emberiség
      elleni bűncselekmények, vagy bűncselekményből származó vagyontárgyakat
      lefoglalása, vagy az állami alkalmazottak által elkövetett bűncselekmények ügyében jár el.

 

13. Az ügyészt és családtagjait megillető intézkedéseket kell alkalmazni olyan személyek javára
      is,  akik az ügyészek mellett dolgoznak az ügyészi szervezet alkalmazottaiként, továbbá
      családtagjaikra is kiterjedően olyan esetekben, amikor ez a realitások alapján biztonságuk
      és védelmük érdekében szükségessé válik.

 

14. Az államoknak ki kell jelölniük a megfelelő hatóságokat, amelyek feladata az ezen
      nyilatkozatban leírt funkciók gyakorlása és végrehajtása, s tájékoztatniuk kell az
      ügyészeket és családtagjaikat arról, hogy mely hatóság kerültek kijelölésre az egyes
      feladatok ellátására.

*          *          *



[1] Elfogadva Helsinkiben, 2oo8-ban a Nemzetközi Ügyészi Egyesület (IAP) Végreható Bizottságának ülésén

[2] Francois Falletti IAP elnök 2oo7-2o1o, Párizsi fellebbviteli főügyész

 

[3] Sir Alasdair Fraser koronaügyész, észak-ír legfőbb ügyész; James Hamilton ír legfőbb ügyész, a bizottság elnökei; Nicholas Cowdery koronaügyész új-dél walesi legfőbb ügyész, Ausztrália; Carlos Donoso Castex, az Argentin Ügyészi Egyesület alelnöke; Gary McCuaig koronaügyész, Alberta Állam főügyésze, Kanada; Ola Laurell, az EUROJUSTICE nemzeti tagja, Svédország; Geoffrey Henderson, Trinidad és Tobago legfőbb ügyésze; Terrence F. Williams, a Brit Virgin Szigetek legfőbb ügyésze és Adam Roberts korona  ügyész, Kajmán Szigetek, mint tagok.

 

Ügyészek Országos Egyesülete.

All right reserved